Az ökolábnyom nyomában - I. rész
Véleményem szerint az információ áradatban egyre fontosabbá válik, hogy megértsük azt, milyen erőforrásokat emésztenek fel mindennapi tevékenységeink, így többek között tárgyaink előállítása. Hétköznapi tevékenységeinkre, az evés-ivásra, vásárlásra nem úgy tekintünk, mint valahogy az asztalunkra került energiahalmazra. Épp elég a ráfordított költséggel bíbelődni.
No de éppen ezért most, ebben a blogbejegyzésben egy fúrógép példáján keresztül bemutatjuk, milyen energia- és anyagigény szükséges ahhoz, hogy a boltok polcaira kerüljön egy termék, és hogyan hat mindez a környezetünkre. A könnyebb átláthatóság érdekében segítségünkre lesz az ökológiai lábnyom, mint mértékegység.
Ehhez elsőként érdemes tudnunk, hogy mit is jelent az ökológiai lábnyom.
Az ökológiai lábnyom teszi egységesen mérhetővé az adott népesség, cég, térség, tevékenység, stb környezetre gyakorolt hatását úgy, hogy számszerűsíti, hogy mekkora biológiailag produktív területet igényel annak érdekében, hogy fedezze anyag- és energiafogyasztásait, illetve a megtermelt hulladék kezelését is.
A számítás során a különböző kategóriákba sorolt fogyasztásokat átváltják a források előállításához szükséges földterületek mértékére. Ezen földterületek összegzése határozza meg a vizsgált egység ökológiai lábnyomát, melynek mértékegysége a globális hektár.
Hétköznapi életünk során állandóan energiát használunk, ételt fogyasztunk, ruhát vásárolunk, közlekedünk, tehát élünk, és így hatással vagyunk környezetünkre. Könnyedén beláthatjuk, hogy mindenkinek folyamatosan, minden pillanatban van ökológiai lábnyoma.
Az alábbiakban bemutatjuk, hogy egy speciális használati tárgy, az egyszerű fúrógép előállításához és üzletbe kerüléséhez milyen lépések szükségesek, és ezek miként terhelik a környezetünket:
1. Az alapanyagok kinyerése: a kezdetek ökológiai ára
Egy fúrógép előállításának első lépése az alapanyagok – például acél, alumínium, műanyag és ritkaföldfémek – kinyerése.
Bányászat: Az acél előállításához vasércre, az alumíniumhoz bauxitra van szükség, a motorhoz pedig réz és néhány ritkaföldfém, például neodímium szükséges. Az ércek kibányászása és feldolgozása jelentős energiát igényel, amelyet sok esetben fosszilis tüzelőanyagokból nyernek. Ez már az első lépésben komoly CO2-kibocsátással jár.
Vízhasználat: A bányászat és az anyagok tisztítása jelentős vízhasználatot követel meg, ami tovább növeli a lábnyomot.
Környezeti hatás: A bányászat a helyi élőhelyeket szennyezi és pusztítja a területek átalakítása, valamint a talaj és levegő szennyezése által.
2. Gyártás: a technológia energiaéhsége
A fúrógép összeszerelése többlépcsős folyamat:
Alapanyag-feldolgozás: Az acélból és alumíniumból alkatrészeket formálnak, miközben jelentős elektromos- és hőenergiát használnak.
Elektronikai komponensek: Az áramkörök, a motor és az akkumulátor gyártása különösen energia igényes folyamat, mivel speciális berendezéseket igényel, és nagy mennyiségű hőt termel.
Hulladék: A gyártási folyamatok során keletkező hulladékot kezelni kell, ami további energiát emészt fel.
Környezeti hatás: Az energiahordozók domináns szerepe miatt a gyártási folyamatok jelentős széndioxid-kibocsátással és környezetterheléssel járnak.
3. Szállítás: a globális logisztika lábnyoma
Miután a fúrógép elkészül, még el kell, hogy jusson a boltok polcaira:
Belföldi szállítás: A gyártóüzemek és a raktárak között teherautók mozgatják a termékeket.
Nemzetközi szállítás: Ha az adott országban nincs gyártás, a fúrógép konténerhajókon, repülőgépeken vagy vasúton érkezik. A konténerhajók ugyan gazdaságosak, de hatalmas mennyiségű üzemanyagot égetnek el.
Végső szállítás: A raktárból a boltba (vagy közvetlenül hozzád) történő szállítás további energiafelhasználással jár.
Környezeti hatás: A globális logisztika az üzemanyag- és energiaigényével jelentős széndioxid-kibocsátást generál. Minél hosszabb a szállítási lánc, annál nagyobb a környezeti terhelés. A globális áruszállítás a világ szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül 3%-át adja.
Ezen felül szükség lehet tárolni valahol a terméket, és bár a raktározás közvetett hatása kisebb, az energiaigénye és az épületek üzemeltetése növeli a logisztikai lánc teljes ökológiai lábnyomát.
4. Hulladékgazdálkodás: az utolsó állomás
Amikor egy fúrógép végleg meghibásodik vagy használhatatlanná válik, új kihívással találjuk szemben magunkat: a hulladékkezeléssel. Az elromlott eszköz számos anyagot tartalmaz, amelyek környezetkárosító hatásúak lehetnek, ha nem kerülnek megfelelő feldolgozásra. Bár sok alkatrész újrahasznosítható, gyakran előfordul, hogy ezek a termékek hulladéklerakókban vagy égetőkben végzik, növelve ezzel az ökológiai lábnyomot.
A probléma nem áll meg magánál az eszköznél: a fúrógép csomagolása is sajnos hulladékforrást képvisel. A műanyag csomagolóanyagok és kartondobozok rövid életciklusuk miatt gyakran hamar a szemetesbe kerülnek, ahol tovább terhelik a környezetet, főként akkor, ha a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás nem megfelelően történik.
A megoldás részben rajtunk múlik. Egy elromlott gépet sokszor még érdemes javíttatni, ahelyett hogy új terméket vásárolnánk.
Fogyasztói magatartásunk hatással van környezetünkre, így döntéseink e tekintetben meghatározzák környezeti terhelésünk mértékét. Talán ezek az információk segítenek abban, hogy vásárlás előtt mérlegeljünk: valóban szükségünk van-e az adott termékre, és ha igen, akkor választhatunk-e fenntarthatóbb megoldást.
Tudatos döntéseink lehetnek a változás első lépései.
…És így jön képbe a Miutcánk, mely a tudatos döntés egyik tökéletes alternatíváját kínálja.
Ha még nem ismered a Miutcánkban rejlő lehetőségeket, az alábbi blogbejegyzés segítséget nyújthat:
Egy kis segítség a Miutcánk használatához
Remélem, sikerült felkeltenem az érdeklődésed és legközelebb is szívesen elmélyülsz majd a környezetvédelem és a zöld gondolatok rejtelmeiben.
Csulik Róbert
és a Miutcánk csapata